Kalocsa kincsei A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a Studiolum Kiadó közös CD-sorozata • 1. kötet: Zsoltároskönyv, MS 382   (Csehország, 1438 k.) • 2. kötet: Petrus Lombardus   glosszái Pál apostol leveleihez,   MS 371 (Párizs, 1250 k.) • A Kalocsai Főszékesegyházi   Könyvtár története     Összeállították: • Grócz Zita    (Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár) • Sajó Tamás, Antonio Bernat Vistarini    (Studiolum) Angol változat: John T. Cull    (College of the Holy Cross) Német változat: Sonja Lucas    (Deutsche Stiftung Denkmalschutz) Megjelenés: 2008 – ISBN 9638719613 Megrendelés: Ára: € 35

Petrus Lombardus glosszái
Pál apostol leveleihez

Glossa in epistolas beati Pauli, MS 371
Párizs, 1250 k.
300 fol. 337 ×264 mm, pergamen

A Főszékesegyházi Könyvtár egyik legbecsesebb kézirata egy kis, 374 × 264 mm. nagyságú, 300 pergamenlapból álló kötet. 14 jelenetes-figurális, 13 ornamentális festett-aranyozott és számos vörös-kék tollrajzos iniciálé díszíti. A szöveg használatát egyéb „díszítőelemek” segítik: élőfej, paragrafus-jelek, egyes szöveghelyek kiemelése vörös vonallal. Fatáblás bőrkötése és annak szuperexlibriszei (tulajdonost jelző címerei) alapján a kötet a 17. század közepén még osztrák tulajdonban volt. 1811-ben Kovachich Márton György említi a jelenlegi őrzőhely kéziratai között.

A tizenharmadik apostol, Pál Tarsusban született 5-10 között, és Rómában szenvedett vértanúságot 64-67 körül. Térítő tevékenysége mellett irodalmi munkássága is fontos. Pál apostol levelei a középkori dogma legfontosabb forrásainak egyikét nyújtották. Ezért az Újszövetségnek azon ritka könyvei közé tartoztak, amelyeket önálló kötetbe másolva is használtak. A 13, gyüle- kezetekhez vagy magánszemélyekhez írt levélhez többen fűztek magyarázatokat a középkor folyamán. Tartalmilag igen fontos és népszerű volt Petrus Lombardus (1095k - 1160) kommentárja. Ő a párizsi székesegyházi iskola növendéke, majd tanára, a skolasztika egyik legjelentősebb gondolkodója. Szentenciái, Szentírás-magyarázatai az egyetemi oktatás nélkülözhetetlen tankönyvei voltak.

A funkció indokolta a könnyen kezelhető, kisméretű könyv-formát. A „zsebkönyv” jelleg meghatározta a díszítés jellegét is. A kis könyvben csak kisebb méretű iniciáléknak jutott hely. Érthető, hogy a mű legtöbb példányát Párizsban másolták. A 13. század közepére itt alakult ki a kéziratnak az a típusa, amelybe a kalocsai is tartozik. Ezt a típust az jellemzi, hogy az apostoli levél valamely szövegrésze és a hozzá tartozó glossza egymás mellett helyezkednek el. A kéthasábos szövegtükör sajátossága, hogy egy-egy kolumnán belül is az apostol leveleinek nagyobb és a glossza kisebb betűs szövege váltogatják egymást. E kézirattípusban az apostol minden levelét jelenetes vagy alakos, a hozzá tartozó magyarázatot ornamentális iniciálé vezeti be.

A kalocsai kézirat is követi ezt a díszítőrendszert. Típuson belüli sajátossága abban áll, hogy az apostoli levelek szövegkezdő P iniciáléjába rendszerint nem az auktor vagy a levél valamely szöveghelyének illusztrációja, hanem az esetek többségében Pál élettörténetének, megtérésének és a halála körüli események valamelyikének egy-egy mozzanata került. A kézirat párizsi eredetét a kézirattípuson, az írásmódon kívül a művészettörténeti stílus is alátámasztja. A jelenetes-alakos iniciálék szereplői redukált, kevés elemmel tagolt háttér előtt mozognak. Az ügyesen csoportosított figurák jól proporcionáltak, mozgásuk lendületes és változatos. Az arcok és a testek fedetlen részei finom vonalakkal rajzoltak. A ruharedők plasztikusak. A képek háttere többnyire arany, a színek között a fehér testszín mellett a párizsi könyvfestészetre jellemző vörös a kék és rózsaszín uralkodik. Az ornamentális iniciálékat spirálindák közé bújtatott torzlények és levelek gazdagítják. Stílus és figuratípus szempontjából rokoni kapcsolat fűzi kötetünket egy Aristoteles-kézirathoz (Genf, Musée d’art et d’histoire de Genève, Ms. Lat. 78). E kapcsolat ismeretében a kalocsai kötet 13. század közepi párizsi munkának tekinthető.

Válogatott bibliográfia:

Csontosi János, Catalogus manuscriptorum... In: Magyar Könyv Szemle, 1883. 47. sz.; Radocsay Dénes-Soltész Zoltánné, Francia és németalföldi miniatúrák Magyarországon. Budapest, 1969. 11., 7. sz.; Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Bp. 1989, 362. sz.; Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár. Bp. 1994, p. 49.; Wehli Tünde-Boros István, Bibliák Kalocsán. Kalocsa, 1996. 3. sz.; Eleen, L., The Illustration of the Pauline Epistles in French and English Bibles of the 12th and 13th Centuries. Oxford, 1982.